A Gyapjú Öltöny

A Wikipédia meghatározása szerint a gyapjú a magyar nyelvben általában a juh testét borító, összefüggő bundát alkotó szőrzetet jelenti. Ritkábban más állatok (például angóra vagy kasmírkecske) szőrzetét is nevezik gyapjúnak, de ilyen esetben mindig elé teszik az állat nevét (angóragyapjú, kasmírgyapjú).A gyapjú – a hernyóselyem mellett – az egyik legfontosabb állati eredetű textilipari nyersanyag, noha a világ 74,7 millió tonna szálasanyag-termelésének mindössze 1,7%-át teszi ki (2006. évi adatok.)

A lenyírt gyapjú minősége több tényezőtől függ az állat fajtájától, korától, a tenyésztés helyétől, a gyapjúszál bundában elfoglalt helyétől. a gyapjú annál finomabb, minél hosszabb és minél vékonyabb az elemi szála. A finom gyapjúszál hullámos és ezért rugalmas, jól felveszi a nedvességet. A nyers gyapjút tisztítják, majd különböző minőségű fonalat fonnak belőle, végül különböző kötött, hurkolt és szövött kelméket gyártanak a fonalból. A kelmék végső formáját a kikészítéssel nyerik.

A gyapjú szövet készítésének minden fázisa meghatározza a végeredmény minőségét.

Summásan annyit lehet mondani, hogy

• minél vékonyabb és hosszabb az elemi szál, annál rugalmasabb és finomabb a fonal,
• minél finomabb a fonal, és a szövés minta, annál finomabb a késztermék,
• minél rövidebb és vastagabb az elemi szál, annál durvább tapintású gyűrődősebb és vastagabb lesz a fonal.
• minél durvább és vastagabb a fonál, annál durvább és strapabíróbb a szövet
• A festés, kikészítés teljesen átalakítja a szövet tulajdonságait
• A bolyhozástól a szövet felülete felpuhul
• Megfelelő kikészítéssel lehet keményíteni a szövet felületét
• Vegyszeres kezelésekkel szinte minden tulajdonsága módosítható, adalékokkal változtatható, moshatóvá tehető, szennyeződést taszítóvá alakítható (pl. teflon bevonat)
• Általában – napi viseletre - az a kívánatos, hogy a szövet puha, kellemes tapintású legyen, ugyanakkor ne gyűrődjön, ne göbösödjön, és legyen tartós!
• Ezek sokszor egymásnak ellentmondó tulajdonságok! Például a katonai vagy rendőri egyenruháknál a tartósság és a strapabírás sokkal fontosabb, mint a puhaság.
• Az ünneplő vagy alkalmi ruháknál a jó esés finom tapintás, nemes esés sokkal fontosabb feltétel, mint a tartósság!
• A divat olykor meglepő hóbortokkal szolgál: pár évvel ezelőtt a finom szövetek keményre kikészítése volt a menő. Na itthon persze kevesen dőltek be ennek
• Az újra feldolgozott gyapjú is gyapjú. Az újrafeldolgozás a használt ruhadarbok „szétcincálásából” a Wikipédiát idézve: …”tönkrement gyapjútermékeket igyekeznek újra hasznosítani. A 19. század elején kezdtek elterjedni azok a tépőgépek, amelyek alkalmasak a gyapjúfonalak és -kelmék (rongyok) feltépésére és ezzel olyan állapotba hozni a szálakat, hogy újra fonhatók legyenek…ezek a szálak általában sérültek – csak viszonylag kevésbé értékes termékek gyártásában szabad felhasználni, de különböző (többnyire 15–40%) mennyiségekben nagyon sokféle gyapjúáruban alkalmazásra találnak.” Az újrafeldolgozásra a II.vh után Olaszországban egész iparvidék épült Prato környékén, míg a fésüs gyapjú felhasználás máshol volt jellemző
• Különböző adalék anyagokkal is módosítható a késztermék minősége a poliészter rugalmasabbá, alaktartóbbá, strapabíróbbá teheti, de gyenge minőség esetén göbösödésre hajlamos vagy túl nagy mennyiség esetén akár izzadóssá is teheti a textíliát
• Összefoglalásként: az hogy egy termék gyapjúból készült, még nagyon keveset mond annak beltartalmi értékéről. Minél finomabb, annál szebb, de nagyon érzékeny, viszont minél durvább, annál erősebb és strapa bíróbb, viszont nem annyira kifinomult, puha. De hát így van ez mindennel: Nem a mikroszkóppal verjük be a szöget.

Néhány praktikus tanács:

• Munkaruhának kevertszálas szövetet ajánlok, munkaruházatra jót tesz egy kis teflon bevonat: nem foltosodik

• Vezetőknek, üzletembereknek legalább 80-as finomságú fonalból készült kb 50-50%-os keveréket, amiből a 2/2 twill szövés szerintem a legszebb.
• Biztonsági őröknek ennél kevésbé finom, 40-es körüli fonal finomságot és egy kicsit vastagabb szövet tartósabb, strapabíróbb.Pincéreknek valahol a kettő között.
• Alkalmi ruházatnak a super 100-as vagy magasabb minőségű szövet a megfelelő. Mivel ez egy elképesztően finom szövet, ettől viszont ne várjuk el, hogy mindennapos viselet esetén több évig hű társunk marad.
• A kevert szálas szövet nem mindig olcsóbb, mint a tiszta gyapjú, finomabb fonal, jobb kikészítés esetén könnyen előfordulhat, hogy drágább lesz.
• Lovas vagy más sport ruházatnak olykor a tiszta poliészterből készült zakót alkalmazzák, mert az egyszerűen mosható
• A gyapjúszövetek másik jellemző felhasználása a télikabát gyártás. Ezek döntően sokkal durvább, kártolt szövetek. Kabátgyártásra 500-600-gr-os szövetet használunk, egy kis kasmírral feljavítva. Minimum 5, de inkább 10, 15 % kasmír dukál bele. Itt fokozottan igaz, hogy minél finomabb egy fonal, annál drágább és szebb lesz a szövet, de fontos tudni, hogy milyen anyagból készült új vagy újra feldolgozott alapanyagból. Gondolom nem okoz meglepetést, hogy melyiknek magasabb az ára. De itt is kulcskérdés, hogy hova és milyen célra kell a kabát: katonának őrségbe, -40 fokba vagy városba, kocsiból ki-be egészen az Operabálig.