Az Öltöny Szabásminta Művészete

Ha ez megvan, ez lesz a cég egyik alap szabásmintája, amit úgy kell őrizni, mint a cég legféltettebb kincsét. Erre aztán rá lehet ültetni a fazonális változtatásokat, hogy a zakó két vagy háromgombos legyen, esetleg egysoros vagy kettő, ilyen vagy olyan slicceléssel. Minden kis változtatást ki kell próbálni, sőt különböző anyagokhoz módosítani kell a mintát. A divat folyton változik, a zakó sziluettje, arányai is évről évre mások lesznek: hol szélesebb az éppen divatos vállforma, hol meg egészen keskeny. A zakó fazonrésze hol szélesebb, hol meg keskenyebb, ez is könnyen változtatható egy jó alapmintán. Éppen úgy, ahogy autógyárak egy-egy jól sikerült alvázra különböző karosszériákat építenek. Természetesen, egy komoly cégnek, hogy az autóipari hasonlatnál maradjunk, nem csak egyféle alvázra, vagy egy közelebbi példát hozva nem egyetlen kaptafára készülnek a termékei. Különböző igények, különböző felhasználási területek vannak, amikre nem léteznek univerzális megoldások.

Egy-egy alapsnitt egyfajta felhasználásra, egyfajta ideális vásárlót szem előtt tartva készül, és azután azt szériázzuk, azaz a hasonló igényű és felhasználási célú, de különböző testalkatú emberek számára, különböző méretű mintákat, illetve öltönyöket készítünk.

De ez idáig csupán a mesterség, ezt egy jó szakember, egy gyakorlott mester meg tudja csinálni. Igaz, hogy ezekből egy-egy európai méretű országban általában tíznél kevesebb van.

Ezután jön a költészet.

Az, hogy egy darab, mint egy festmény valódi műalkotás legyen. Persze, alapkövetelmény, hogy egy festményen a vászon megfelelően ki legyen feszítve, a festés előtt le legyen alapozva, minden szakmai követelmény be legyen tartva, a rajz hibátlan legyen, és így tovább.

De ez nem elég.

Ezt mindenki, aki ezzel foglalkozik, tudja.

De hogy mitől lesz egy kép remekmű, hogy egy mesternek egy képe miért jobb, mint egy másik, rejtély. Igen, a kritikusok meg tudják magyarázni, de csinálni egy jobbat vagy csak fele olyat, azt már nem.

A kritikus szerint mi kell ahhoz, hogy egy ilyen zakó elkészüljön?

• Az összhang
• A kényelem és a mozgás szabadsága, az, hogy egyből és teljesen otthon vagyok benne
• Le sem akarom vetni, tudom, érzem, hogy az enyém
• A funkció, a fazon és az alapanyag, a kellékek és a főanyag harmóniája
• A színekben lévő kis többlet, amely még nem zavaró, de éppen egy kicsit hozzátesz az egészhez
• A kis, alig észrevehető kényelmi többletek
• A stílus és a funkció tiszta együtt éneklése
• A sikk, ami nehezen megfogható, de megléte és hiánya is egyértelmű
• És végül az a megfoghatatlan apróság, ami ezt az egészet teszi.

Bár ez nem kis cél, mégis valami ilyesmit szeretnénk ars poetikánknak…

Mindenki, akár tudatosan, akár nem minden gondolatával és tettével, saját magát éppen így alakítja: mint művész a saját alkotását.

Az, hogy mit és hogyan vesz föl, ehhez sokat hozzáad, de nem kizárólagosan teremti. Ha valaki 170 cm magas és ugyanannyi kg, bár vásárolhat magának kitűnő, kifogástalan, sőt valódi műremek öltönyt, ez a problémáját, ami máshol fekszik, alapjaiban megoldani nem fogja, de a külső megítélésén sokat emelhet. Ugyanakkor egy filozófus atléta megjelenése egy remekbe szabott ruhakölteménytől már-már másik dimenzióba is emelkedhet.

Ez sajnos, visszaélésre is adhat okot, mivel mindig a másodperc töredéke alatt megítéljük a másikat, aki ha ezzel tudatosan játszik, bizony azt érhet el a másiknál, amit csak akar.

TABOO- Éld meg a vágyaidat!